Hazaút

Hazafelé megpróbáltam telekocsit (blablacar) találni, de elég vegyes tapasztalatokat szereztem. Ketten is visszamondták, köztük a salzburgi fuvarom. Azért Innsbruckba elkeveredtem valahogy. Nem mondhatom hogy precíz sofőrt tálaltam, de legalább tálaltam.
Most mindenki megy nyaralni Olaszországba, keletre viszont nem sokan.

Szóval Dél-Innsbruckban szálltam ki egy benzinkútnál és elkezdtem stoppolni.

Igazándiból nem tudom mit vártam, nem is mentek sokan arrafelé amerre én akartam és számítottam rá, hogy a szakállam hátráltatni fog. Mindenesetre egy óra után elgyalogoltam a pályaudvarig és vonatra szálltam.

Ezzel elköszönök a kedves Olvasótól, további jó nyarat!

Péntek

Célegyenes, finish, Final rush, Zielgerade.

Ma sikerült korábban beérni az Executable SP-ra és előre beizzítottam a SEMPRE-t. Ennek tudom be, hogy most sikerült megcsinálni az óra eleji exercise-ot. Nem úgy mint eddig, mikoris a feladat megbeszélése közben kérdezgettem az előadót, hogy hol van valami fájl és hogy mit nem töltöttem be, ami miatt nem működik.

A MTurk óra helyett most a Semantic Parsing-ot választottam, mert azt duruzsolták, hogy egészen alkalmazott és jó, ami sajnos nem derült ki az abstract-jából.
Az előadó nem más, mint a Student-Lecturer meccs kapusa. Meg kell említenem kivételes kapusi képességeit. Biztosan játszott komolyabb szinten, azt is hallottam hogy órán szokott focis példákat hozni.

A Microblog órán csináltunk twitter bot-ot, nem egy nagy szám, de nyilván nem maga az elkészítése a lényeg, hanem az algoritmus mögötte.

Az utolsó blokkban volt a Markov óra, ami különösebben nem lopta be magára szívembe, de nem volt jobb dolgom. Három hallgató jött el, ezért megkérdezte hogy megtartsa-e egyáltalán. Hát itt aztán volt minden, Hilbert terek, kvantum logika, ami szem-szájnak ingere.
Elhangzott az a gyöngyszem is, hogy "if you have a bug, make it into a feature".

Egyetlen érdekes alkalmazást említettek csak a végén, mégpedig hogy adott eredmény eléréséhez mi a legkevesebb művelet, amivel el lehet végezni. Az alapján amit mondtak, ez csak egy-két kis példára működik. Például a két szám megcserélésé ideiglenes változó nélkül (itt a felhasznált változók számát kell büntetni).

Este szokásos éves-ivás, most Filippel és Vukkal, meg később csatlakozott egy montenegrói haverjuk. Sok érdekességre fény derült a horvát, szerb és montenegrói nyelvről.

Csütörtök

Az executable SP-on elhangzott az, hogy az emberek már tíz éve nem foglalkoznak a helyes formalizmussal, hanem a parser teljesítményével. És a nyelvészet nem segít ebben.

Mondjuk ez már ez elején is várható volt, csak különös, hogy ezt most így ki is mondta.

A MTurk és a Twitter órák most eléggé laposak voltak, az esti előadás sem érdekelt és a Markov-osnak nem adtam több hitelt; nálam már eljátszotta az összeset.

Szóval elmentem mászni, ezúttal a ropeless terembe.

bliccelés

A hely tényleg döglődik, pedig egészen jók a falak. Kicsit koszos volt, meg kicsi a fogássűrűség.

elit környék

Judit talált nagyon jó fel új barátokat, velük mentünk el inni este.

Szerda

Ma az Executable SP-on az előadó 20 perc alatt mondta el a gradiens leszállás és mindenféle optimalizálás alapjait. Ez volt jellemző az előző órára is, 10 perces lambda-kalkulus gyorstalpaló meg ilyenek.

 A Crowdsourcing-on elhangzott az az aranyköpés, hogy

[For some reason] there are people who are satisfied by being first at something.

Az ebédnél javult a helyzet, most már nem volt olyan hosszú a sor, és maradt kaja. A köret- és főételválasztás kombinatorikáját is egészen érteni vélem, viszont az erkölcsök lazulhattak a konyhán, mert most már lehet olyat választani, amit múltkor velem visszarakattak.

A twitter-es óra most sentiment-ről szólt, ami ugyan nem a területem, de ki merem jelenteni, hogy nem voltak olyan jó eredményeik.

Ez után a diák szekció következett, amire csak laptopozni ültem be. Aztán jött a Markov láncos, ami nagyon túlformalizált egy egyszerű dolgot. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy tettünk egy felejthető kitérőt a hálók Galoi connection-jei felé.

Este a szobában söröztünk. http://forst.it/

Kedd

Ma teljesen szembe mentem a tegnapi elgondolással, csak a gyakorlati órákra mentem be.

• Executable Semantic Parsing
• Crowdsourcing (Mechanical Turk)
• Microblogs (Twitter)
• Probabilistic Abstract Interpretation

Az eredmény várható volt, nem annyira tömények az órák, de hasznosabbak. Kivéve az Executable SP, ami a SEMPRE-ről szól. Ez egy Stanford-os szoftver, amivel lehet kérdéseket megválaszolni úgy mint Melyik a legnagyobb folyó Észak-Amerikában?. Nem az itt szokásos megközelítést alkalmazza, hanem van benne egy trade-off, hogy te milyen szabályokat veszel fel (és milyen tudásbázist mögé) és hogy mit tanul meg magától (vagyis supervised módon). Lambda kalkulus és CCG azért vastagon van benne.

Ez az óra kifejezetten gyors, csak súrolja az olyan dolgok felszínét, amibe a többi óra kínosan mélyre belemegy. Ez jó is, de így nehéz követni. Mindenesetre erre tényleg érdemes bemenni.

A Crowdsourcing lényegében egy Hogyan csináljunk Mechanical Turk-öt óra. Érdekes ahogyan elválik az alkalmazott és elméleti tábor.

Az előadó nagyon demokratikusan pár perccel előbb befejezte az órát, a múltkor említett ebéd-helyzet miatt.

A Microblogs pedig Twitter-alapú NLP lényegében. Volt alvás-ciklus kutatás, állás-keresők profilozása, ilyesmik. Viszont az egyik padtársam megjegyzéséből arra következtetek, hogy kicsit lenézte ezt az órát, pedig szerintem teljesen korrekt. Nem mondom hogy ez az NLP csúcsa (biztosan nem a nyelvészeté), de értelmes és van rá kereslet. Az előadó CV-jéból azt láttam, hogy nyelvészként végzett, magamban ezzel magyaráztam, hogy a statisztikai módszerei nem annyira erősek, gondolom kicsit tartózkodik az bonyolultabb eszközöktől. Vagy lehet hogy inkább a nyelvi jelenségek érdeklik, azért nem megy bele.

Azt hallottam, hogy az első órán mindenki csalódott, hogy nem építünk Twitter Bot-ot, ezért nem jöttek be ma. Viszont ma azzal kezdte, hogy közkívánatra pénteken lesz Twitter Bot!

A Probabilistic Abstract Interpretation-ön az első óra Markov lánc és valszám bevezető volt, Judit részt vett rajta. Most Tovább léptünk és bevezette egy bizonyos programnyelv Markov láncos leírását, amivel meg lehet becsülni, hogy melyik programrészlet mennyi időt vesz igénybe, átlagosan. Így elvileg lehet valószínűségi (avarage case) kód-optimalizációt csinálni.

Az elgondolás nem rossz, de egyelőre a Markov lánc mérete akkora, hogy csak toy-programokra használható.

Kicsit skeptikus vagyok, de meglátjuk.

Este Verónica Becher, a meghívott előadó, a véletlenről beszélt. Eléggé fáradt voltam már így 4 óra után, de azért adtam neki egy esélyt.

Az előadó a véletlen számsorozatokat kutatja, a véletlennek egy historikus definíciója szempontjából. Ez onnan ered hogy először 1909-ben Borel kezdte el úgy definiálni a véletlen számsorozatokat, hogy nem ismétlődik bennük semmilyen mintázat. Később ez összekapcsolódott kiszámíthatósági kérdésekkel és hogy tud-e egy komputer program valóban véletlen számsorozatot generálni.

Ami azt illeti szerintem ez a tudományterület a háttérbe szorult a mértékelmélettel és a valószínűség analízises (mértékelméleti) leírásával, de hát ha ez a szíve csücske...

A végére olyasmi konklúziót fogalmazott meg, hogy

Ha tudunk nyelvtant írni a nyelvnek, akkor a nyelv nem véletlen.

Hétfő

Új hét, új erővel. Elhatároztam, hogy lemondok az alkalmazásokról és akkor az elméleti órák izgalmasabbak lesznek. A baj az, hogy vannak alkalmazott órák, csak azok nagyon alap szintűek, vagy unalmasak.

Így választottam az algebrai verifikációt, nem-monoton logikát, CCG-t és genericitiy-t.
Az első kettő elég egyértelmű a neve alapján. A szoftver verifikáció-n a CafeOBJ programot tárgyalják. A nem-monoton logika egy újabb próbálkozás arra, hogy az emberek gondolkodásmódját formalizálják. Már évtizedek óta rájöttek a nyelvészek, hogy az emberek nem úgy gondolkodnak, mint a matematikusok, szóval szükség van ezekre, de a megoldás szerintem még sokáig fog váratni magára.

A CCG-t maga Steedman tartotta, nem mondhatnám bevezető jellegűnek, lényegében az első órára el kellett (volna) olvasni a készülő könyvének az első három fejezetét és a lényegi részt a 4. fejezettel fogjuk kezdeni.

A menzát elöntötték a konferenciázók és iskolás csoportok, a szervezők elszámolhattak valamit, mert az ebédnél elfogyott a nagy menü. Ez némi negatív hangulatot keltett.

A Genericity nekem nagyon nyelvészes volt, nem tudom hogy mit gondolhattam amikor ezt választottam. Mindenesetre meghallgattam és eldöntöttem hogy többet nem megyek be rá.

Este barátságos mérkőzést, tartottak a tanárok a diákok ellen. A diákok fürgeségükkel uralták a pályát és fölényesen nyertek. Talán így kéne átadnia a formális NLP-nek a teret a machine learning számára. Ahogyan ez nagyjából meg is történt a világban, eltekintve ettől a szigettől, amit ESSLLI-nek hívunk.

Este az ír kocsmában ittunk egyet.

Vasárnap

Alukáltunk, várost néztünk, gyalog, mert zárva volt a bicikli kölcsönző.
A győzelem emlékmű alatt volt egy érdekes, ingyenes kiállítás Dél-Tirolról.

Aztán elmentünk mászni, most sikerrel, a salewa-cube terembe.
A recepciós egy debreceni srác volt, kicsit dumáltunk vele. 7-8 éve él itt, itt tanult közgázt és most itt is dolgozik projekt manager-ként. A mászóterem felügyelést az egyetem alatt kezdte és most csak hétvégén csinálja, for fun.
A boulder része nem nagy a teremnek, kötelünk viszont nem volt, így maradt a boulder. Azt tudtam meg, hogy a másik terem (ropeless.it) döglődik, azért lehetett zárva.